Lazac (Atlanti-óceánban tenyésztett)

A lazactenyésztés több környezetvédelmi szempontból is aggályos, ilyen a vízszennyezés és a vegyszerhasználat. A tenyésztés során betegségek és paraziták terjednek el a környező vizekben, ezzel károsítva más tengeri életet. A haltenyésztő telepek általában zsúfoltak, ezért a járványok elkerülése végett több fajta antibiotikummal is kezelik a halakat. Javasolt a szabadon halászott lazac fogyasztása, mértékkel.

 

Tonhal (Kékúszójú, Sárgaúszójú)

A túlhalászás miatt kihalás fenyegeti a kékúszójú tonhal fajtát. A tonhal halászatnál sokszor fenékzsinóros módszert vagy kerítőhálós halászati rendszert (longline) alkalmaznak, ami által más veszélyeztetett fajok is csapdájába esnek, mint például a teknősök, cápák, bálnák, delfinek és tengeri madarak. Ezek a fajok „nem szándékolt fogásnak” számítanak, az így kifogott és elpusztult halakat és tengeri emlősöket holtan visszadobják az óceánba, így ez a rendszer környezetvédelmi szempontból abszolút nem elfogadható. Ez a rendszer teljesen bizonytalanná teszi az állomány fenntarthatóságát is. Javasolt a sárgaúszójú tonhal esetében horgászbotos vagy pergetett horogsoros halászatból származót választani. A horgászbottal fogott halak esetében nincsen járulékos fogás.  A legstabilabb a csíkoshasú tonhal állománya.

 

Kardhal

A kardhalat - a tonhalhoz hasonlóan - leginkább kerítőhálós halászati rendszerrel (longline) fogják ki. A mediterrán-tengeri kardhal populációt erősen túlhalászták. Javasolt a szigonyos vagy a handline halászatból származó kardhal. Magyaroszágon az Antlanti-óceánból származó MSC logóval ellátott kardhal fogyasztása az ajánlott.

 

Európai angolna (édesvízi és tengeri)

Súlyosan veszélyeztetett.  A tenyésztett angolna sem ajánlott. Az angolna egy ragadozó faj, így egy tonna angolna tenyésztéséhez nagyjából négy tonna vadvízi hal szükséges, mint táplálék.

 

Cápa

A cápa populáció nagyon könnyen sebezhető, mert igaz, hogy hosszú életet élnek, de lassan nőnek és alacsony a szaporodási képességük. Hazánkban nagyon minimális a cápafogyasztás. A cápák mint csúcsragadozók szerepe nagyon jelentős az ökoszisztémában. Longfin mako nevű fajt semmiképp ne fogyasszunk!

 

Rája

A rája halászatánál tengerfenéki vonóhálós halászatot alkalmaznak a legtöbbször. Ez a halászati módszer súlyosan károsítja, és könnyen sebezhetővé teszi a tengerfenéken élő ökoszisztémákat. A “nem szándékolt fogásnak” (lásd. tonhal) magas az aránya!

 

Ördöghal

Az ördöghal esetében is a vonóhálós halászatot (trawling) vagy a fenékkaparó hálót (dredging) alkalmazzák gyakran. Ezek a halászati módszerek kárt okozhatnak a tengerfenéken élő ökoszisztémákban és magas arányú a „nem szándékolt fogás” mennyisége is.

 

Tőkehal (Atlanti-óceáni)

A tőkehal a lazachoz hasonlóan igen népszerű halfaj. Jelenleg túlhalászat jellemzi ezt a fajt is.

 

Szardella (Fekete- és Mediterrán-tengeri)

A Mediterrán-tengerben élő fajtát erősen túlhalászták. A mediterrán konyhában meghatározó szerepet játszik ez az apró hal. A szardella a Heringalakúak rendjébe tartozik, mint a szardínia, amivel összekeverik gyakran.   Javasolt az atlanti-óceáni szardella fogyasztása.

 

Pangáziusz (Vietnám, Kambodzsa)

A pangáziuszt nagyon rossz körülmények között tenyésztik. Sokszor szennyezett körülmények között, így a húsukban felhalmozódhatnak káros anyagok. Gyakran növekedési hormonokkal és antibiotikumokkal tömik a halakat.

 

Halibut/Óriás laposhal (Atlanti-óceáni)

Javasolt a tenyésztett.

 

Marlin

A kerítőhálós halászati rendszerrel (longline) fogott halak felszolgálása nem elfogadható. Hanyatlóban vannak a marlin populációk, mert erősen túlhalászott a faj.

 

Tengeri sügér (Fekete-tengeri)

A vonóhálós (trawling) halászattal fogott halak felszolgálása nem elfogadható. Javasolt a szintén Fekete-tengeri csapdás (trap) halászati módszer.

 

Tokhal

A vadvízi tokhal (természetes állománya) veszélyeztetett és tiltott a halászata. A tokhal leginkább Oroszország vizeiben található meg szabadon. Túlhalászat és a rossz vízszabályozás hatására nagyon lecsökkent a számuk. Nagyon finom húsú hal és az ikrájukból kaviár készül, ezért az orvhalászok nagy mértékben  fenyegetik a populáció fennmaradását.  Javasolt a tenyésztett fehér tokhal és a hazánkban leginkább elérhető szibériai fajta felszolgálása. A halpiac Győrből hozatja (tenyésztett).

 

Garnélarák

Az Délkelet- ázsiai garnélák felszolgálása nem elfogadható, kivételt képez, ha MSC tanúsítvánnyal van ellátva.  A garnélarák tenyésztés sokszor veszélyezteti a mangrove erdőket is, mivel egyre nagyobb területre van szükségük és ezt az erdők irtásával tudják csak elérni. A tenyésztéssel járó negatív hatások a tengerparti élőhelyek pusztulása és a környezetszennyezés.  Az intenzív ráktenyésztés a zsúfolt körülmények a jellemzők, ezért a rákok nagyon sok antibiotikumot kapnak, hogy egészségesen tartsák őket.

A trópusi garnélarák többsége tenyésztett vagy vonóhálós halászati módszert alkalmaznak. A vonóhálós halászati módszernek negatív hatásai vannak a tengerfenéki élőhelyre és magas a nem szándékolt fogás aránya.

 

Tigrisrák (Lásd: garnélarák)

Tenyésztett nem elfogadható. Javasolt az MSC minősítésű és/vagy az ökológiai (bio) farmokról származót keresni.

 

Hekk

A hekk hazánkban kapható egyik legnépszerűbb halfajta. A hekk egy tengeri hal, mégis rengeteg helyen megtalálható az étlapon a Balaton vagy a Duna partján. A tőkehalalakúak (Gadiformes) rendjébe tartozik, mint a tőkehal. Nem javasolt az argentin hekk fogyasztása a rendkívül nagy távolság miatt, amit a Falkland-szigetek környékén halásznak.

 

Pisztráng

A pisztráng a Lazacfélék (Salmonidae) családjába tartozik. A sebes pisztráng őshonos, fogható halfaj hazánkban, ám jelenleg sokkal nagyobb rá a kereslet, mint a kínálat. Érdemes megkérdezni, hogy honnan származik (általában a környeztő országokból).

 

Vajhal

A vajhal fogyasztása környezeti szempontból nem káros.