Hol termelődik a legtöbb hulladék egy rendezvénynél/étteremnél?

Mindkét esetben nagy mennyiségű hulladék termelődik. Rendezvényeknél elsősorban az árusoknál, kitelepülő vendéglátóhelyeknél (pl. borfesztiválokon üveg, kartonpapír, dobozok), míg az éttermek esetében a konyhán (konyhai hulladék, élelmiszer-hulladék).

 

A hulladék elszállítása költséget jelent. Ha szelektíven gyűjtöm a hulladékot, azzal tudok spórolni?

Igen, a szelektíven gyűjtött hulladék elszállíttatása olcsóbb, mint a kommunális hulladéké. Jelenleg 3702 Ft + áfa/m3 és a közszolgáltató szabadon választható (ezt azért fontos kiemelni, mert magánszemélyek és költségvetési szervek esetében – Budapesten – csak az FKF szállíthatja el a szelektív hulladékot, igaz, számukra ingyenes a szolgáltatás).

 

A rendezvényeken érdemes szelektíven gyűjteni?

A kitelepülő vendéglátóhelyek számára igen, és ők hatékonyak is, de a látogatók körében sajnos nem igazán működik, mivel a kukákba kerülő hulladék erősen szennyezett (elég 1-1 félig kiürült ételes/italos csomagolásnak belekerülnie), emiatt nem lehet szelektálni, legtöbbször egyenesen a hulladékégetőbe kerül.

 

Ha a konyhán előkészített alapanyagokat is használunk, azzal kevesebb hulladékot termelünk?

Alapvetően egy nagyobb központi konyhában – kvázi üzemben – ahol ezek az előpucolt, előkészített zöldségek (pl. répa, hagyma) készülnek, könnyebb megoldani a hulladék kezelését. A gép ráadásul precízebben dolgozik, kevesebb hulladékot termel, így hatékonyabb is. Ugyanakkor az előkészített alapanyagoknál felmerül a minőség és a megbízhatóság kérdése – kisebb, főként speciális ételeket is készítő éttermek szívesebben végeznek minden munkafázist saját kezűleg.

 

Hogyan lehet a hulladéktermelődést megelőzni?

EU-s jogszabály az alapja minden élelmiszerbiztonsági szabálynak. A fertőtlenítést a 852/2004-es EK rendelet írja elő. Magyarországon az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) hatásköre a forgalombahozatali engedély kiadása (az engedélFontos, hogy az egész folyamat végig legyen gondolva! Az alapanyagok kiválasztásától (szezonális, minőségi, közvetlenül a termelőtől), a szállításon át (helyi) a feldolgozáson keresztül egészen odáig, hogy a vendég tányérjáról minden elfogyjon. Ezt a legkönnyebben úgy érhetjük el, ha nem kisebb adag ételeket adunk, vagy ha biztosítunk lehetőséget az elvitelre (biológiailag lebomló csomagolóanyagban).

 

Hogyan lehet csökkenteni az élelmiszer-hulladék mennyiségét?

Például porciózással, azaz azzal, ha lehet kis és nagy adagot is kérni. A másik alapvető szempont, hogy adjunk jót és akkor garantáltan nem jön vissza semmi a vendég tányérjáról! A visszajövő étel ugyanis nem kerülhet újrahasznosításra, így ami élelmiszer-hulladék keletkezik, azt erre szakosodott cégek szállítják el (pl. Biofilter). A kiszállítás vagy elvitel során is sok hulladék (csomagolóanyag formájában) termelődik. Van olyan étterem, ami a levest biológiailag lebomló zacskóba teszi, aminek a súlya és a mérete is kisebb, mint egy műanyag tálé.

 

A porciózás segíthet a hulladékmennyiség csökkentésében?

Éttermi szinten mindenképpen számít, hogy mekkora az ételadag. A kisebb, de minőségi étel garantáltan elfogy, nem termelődik élelmiszer-hulladék. A boltban kapható kisebb kiszerelések (0,5 l-es helyett 0,375 l) kisporciók oka a fogyasztói igények változása – sok ételallergiás van, ezért többféle tejfölt kell vennie egy családnak. Az élelmiszeripar álláspontja: kisebb adag – kevesebb élelmiszer-hulladék.

 

Mi történhet az élelmiszer-hulladékkal?

Az élelmiszer-hulladék külön gyűjtése általános – általában kutyamenhelynek adják. Az átvételhez a menhelynek rendelkeznie kell az állategészségügy által kiadott engedéllyel. Probléma akkor van, ha a mennyiség nem biztosítható folyamatosan, hiszen az állatnak minden nap ennie kell. Ezenkívül elszállíttatni lehet. Több cég is van a piacon. Kihelyeznek egy gyűjtőt és bizonyos időközönként elszállítják egy begyűjtőhelyre. Országos lefedettséget vizsgálva kb. 90%-a az élelmiszer-hulladéknak begyűjtésre kerül – különösen a nagyüzemi konyhák termelnek belőle nagy mennyiséget. Begyűjtés után konténerbe kerül és biogázüzemekbe szállítják be. Ami marad, azt pedig komposztálják. Nincs tehát olyan eleme, ami ilyen vagy olyan formában, de nem hasznosulna!

 

Hány naponta szállítják el az étteremtől az élelmiszer-hulladékot?

Jogszabályilag naponta, de a gyakorlat azt mutatja, hogy csak a konyha részből kell napi rendszerességgel elvinni. Ennek oka, hogy ne legyen bűzszennyezés, környezetszennyezés. Ha van olyan raktárhelyiség, ahol tárolni és hűteni tudják, akkor mennyiségtől függően hetente, vagy akár havonta szállítják el. Korábban az ÁNTSZ ellenőrizte a konyhákat, ez most átkerült az Állategészségügyhöz, NÉBIH-hez. Rugalmasabb hatóság és igyekeznek konstruktívak lenni.

 

Az élelmiszer-hulladékból termelt biogázt ki hasznosítja?

A mosogató alá betett zsírfogót igen. A nagyüzemi konyhákban a szennyvízhálózatban elhelyezett zsírfogókat viszont nem, mivel szennyvízzel is szennyezettek, de a Ltw Trans ezek beszerelésével, karbantartásával foglalkozik. Így elkerülhető, hogy a csatornahálózatba zsír kerüljön.

 

Az élelmiszer-hulladék és a használt sütőolaj elszállítása megoldott, de például a zsírfogó által felfogott zsírt elviszi valaki?

Szódabikarbónával, ecetsavval, mosószódával, mosódióval egy háztartás tisztán tartható. Az, hogy ezek a szerek megállnák-e a helyüket éttermi körülmények között is, már más kérdés, amire választ csak az adott alapanyagokra vonatkozó hatékonysági vizsgálat adhatna, ami azonban igen drága. Ráadásul, a pozitív eredmény nem jelenti azt automatikusan, hogy a NÉBIH engedélyezi is a szer használatát. Emellett fontos szempont még a környezetbarát tisztítószerek esetében az újratölthető csomagolás, a színezékmentesség és hogy magyar termék legyen.

 

Méri, ellenőrzi a zsírfogó állapotát valaki?

Nem jellemző, de mérhet a hatóság. Ellenőrizheti, hogy megfelelően működik-e a zsírfogó, de csak akkor, ha a csatornahálózat üzemeltetője hibát, zsírszennyezettséget jelez.

 

El lehet adományozni a nap végén megmaradó kész ételeket?

Ennek jogszabályi háttere egyelőre sajnos nincs, ennek ellenére sok étterem él ezzel a megoldással. Többnyire környéken élő rászorulókhoz kerül így a nap végén megmaradó kész étel. Franciaországban a nagy élelmiszerláncok számára kötelező az élelmiszermaradék eladományozása és ez adókedvezményt is jelent nekik. Kevesen tudják, de utóbbi Magyarországon is megjelenik társasági adókedvezmény formájában. Nagy cégeknél ez jó „üzlet”. Ezenkívül vanak olyan szervezetek, amelyek az éttermekben fel nem használt, vagy ki nem adott ételek rászorulókhoz juttatásával foglalkoznak (pl. Budapest Bike Maffia – BBM, Food not Bombs). Ők egyfajta hidat képeznek a felajánlók és a rászorulók között. Mivel a jogi környezet nem szabályozott, ezért a kiskapukat kihasználva végezhetik tevékenységüket. A BBM-nek napi szinten 20-30 ember dolgozik Budapesten és Pécsett. Egy héten 3-4 alkalommal „akcióznak”.

 

Az FKF tudja mérni, hogy a lerakóra mekkora mennyiségű élelmiszer-hulladék kerül?

Sajnos nem. Ők a hulladékot kezelik, az élelmiszer náluk csak mint szerves hulladék jelenik meg (hiszen mellette landol a használt pelenka és a papírzsebkendő is). A Települési Szilárd Hulladék (TSZH) eloszlását viszont mérik. Ennek 30-35%-a csomagolási hulladék, de a nem szerves szárazanyagtartalom is jelentős (35-40%) és a maradékba tartozik az élelmiszer-hulladék, sok más egyébbel együtt. A TSZH elhelyezése kétféleképpen történik: égetéssel (évi kb. 400.000 tonna) vagy lerakással (évi kb. 300.000 tonna). Egy kisebb része még biogázként hasznosul a pusztazámori hulladéklerakón.

 

Várható, hogy az FKF bevezeti az organikus/szerves hulladék elszállítását (zsákokban)?

Az FKF egy közszolgáltató, ami a főváros tulajdonában van. Megvannak a rendszer prioritásai, bővülni – a közeljövőben – biztosan nem fognak (tehát nem lesz organikus zsák). Az élelmiszer-hulladék kezelésére nincs még megoldásuk, annak is örülnek, hogy a zöldhulladék kezelését sikerült megoldani. Utóbbit Pusztazámoron komposztálják. Ez olcsó, ezért nem éri meg visszaszállítani Budapestre. Helyben hasznosítják, árulják, de a nagy részét a hulladéklerakón takaróanyagként hasznosítják. Az FKF több mint 5000 komposztáló edényt osztott ki a lakosság körében az elmúlt években.

 

Mi a jobb, ha biogáz üzembe, vagy ha lerakóra kerül az élelmiszer-hulladék?

Jobb, ha a biogáz üzembe kerül az éttermi élelmiszer-hulladék, mert ott nemcsak kezelik, hanem energia is képződik belőle és kevesebb a széndioxid-kibocsátás is. Ugyanakkor az étteremnek többe kerül élelmiszer-hulladékként elszállíttatniuk. Létezik ma már olyan beltéri komposztáló berendezés is, ami 24 óra alatt lebontja, ami belekerül, de árammal működik (egy kis fogyasztású hűtőével egyenrangú a fogyasztása).

 

Hogyan lehetne a rendszerszemléletet átültetni a gyakorlatba?

Benchmarking rendszerek segíthetnék a hazai HORECA szektor hatékonyságát. Egy ilyen – jó gyakorlatokat is bemutató – minősítő rendszer segítségével átláthatóvá, követhetővé lehetne tenni, hogy hol tart a folyamatban pillanatnyilag az étterem. Léteznek nyugat-európai közérthető, egyszerű módszertanok, ezeket kellene Magyarországon is bevezetni.

 

Mit tesz (tesz-e valamit) a csomagolóipar a hulladékképződés csökkentéséért?

A csomagolóipar az utóbbi években elindult a flexibilis csomagolóanyagok irányába (ezek könnyebbek, kezelhetőbbek). A konzervdobozok ma már ritkábbak, helyettük zacskók, fóliák kerülnek előtérbe (ez különösen fontos a tengerentúli szállítás esetén). Egy másik irány az újrahasznosítható csomagolóanyagok, pl. a PET-alapú élelmiszercsomagolás megjelenése, ami már Magyarországon is elérhető (akár húscsomagolásra is alkalmas). Az ipar folyamatosan próbál optimalizálni, csökkenteni a csomagolóanyagok – és így a hulladéktermelődés okozta – környezeti terhelést. Fontos hangsúlyozni, hogy a folyamat eleje (gyártás) és a vége (hulladékká válás) is számít! Viszont a szakmán belül és a felhasználói oldal felől is szükség van az edukációra. Sok esetben a technológia adott, de a csomagolóiparral nem ismeri ezeket.

 

Mi a helyzet az üveg hulladékokkal? Várható a betétdíjas rendszer bevezetése?

A betétdíjas termékek visszavezetése állami szinten is téma, egyelőre a megvalósítás még várat magára. A házhoz menő szelektív gyűjtéssel lecsökkent azoknak a helyeknek a száma, ahova vissza lehet vinni az üveget. A több mint 900 budapesti szelektív gyűjtőszigetből csak kb. 150 maradt meg Budapesten. Pedig az üveg az az anyagáram, ami korlátlan mennyiségben újrahasznosítható anélkül, hogy a minőségéből veszítene! Ezért is nagyon fontos, hogy újrahasznosításra kerüljenek és ne a kommunális hulladékba. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a költségek határozzák meg a piacot, a gyártás olcsóbb, mint a visszagyűjtés, tisztítás, feldolgozás és újrahasznosítás. A csomagolóanyagok – a papír kivételével – nem megújuló erőforrásokból készülnek, pl. a műanyag alapanyagául szolgáló kőolaj fogyóban van, ezért is kell megoldani a visszagyűjtést, mert idővel egyszerűen nem lesz miből legyártani a csomagolást.

 

Ha az épületben, ahol az éttermem működik, megoldott a házhoz menő szelektív gyűjtés, akkor használhatom a kihelyezett kukákat én is?

Minden ingatlanhasználó a közszolgáltatóval – Budapesten az FKF-fel – kell, hogy szerződjön. Ez kötelező közszolgálat, ami magánszemélyek és költségvetési szervek számára ingyenes. Az étterem viszont, mint vállalkozás, nem teheti a szelektív hulladékot a ház gyűjtőjébe. Gazdálkodó szervezeteknek fizetniük kell (3702 Ft+ áfa/m3), de még így is olcsóbb, mint a kommunális. 2015. január 1-től ez nekik is kötelező, csak ők választhatnak közszolgáltatót.