Ételkiszállítással foglalkozunk. Szeretnénk környezetbarát csomagolóanyagokat alkamazni. Mit javasoltok?

Sokféle megoldás létezik, de ezek között – környezeti terhelés szempontjából – óriási különbségek vannak! Érdemes az adott termék teljes életciklusát figyelembe venni a döntéskor, azaz mind a felhasznált nyersanyagok természetessége, mind a gyártás helye (távolsága), mind a használatot követő hulladékkezelés, újrahasznosíthatóság fontos szempont. A műanyag dobozok – különösen a polisztirol habból készülők – a legkörnyezetszennyezőbbek, mivel fosszilis energiahordozóból (kőolajból) állítják elő őket és újrahasznosításuk sem megoldott (vagy gazdaságilag nem kifizetődő). Ezzel szemben léteznek ma már biológiailag lebomló, növényi alapanyagokból származó alternatív csomagolóanyagok (PLA, pálmalevél), amelyek komposztálhatóak. Ezeknek a forgalmazásával több hazai cég is foglalkozik, amelyek nemcsak vendéglátóhelyeket, hanem fesztiválokat is ellátnak termékeikkel. Italcsomagolásnál az üveg lenne a legkörnyezettudatosabb megoldás, hiszen akár 40 alkalommal újratölthető. Ráadásul a betétdíjjal a lakosság is könnyen rávehető lenne, hogy kidobás helyett inkább visszaváltsa (ezt hívjuk többutas csomagolásnak). Ha mégis a szelektív gyűjtőben “végzi”, akkor jó tudni, hogy az üveg az egyetlen olyan anyagtípus, ami bármennyiszer újrahasznosítható anélkül, hogy veszítene a minőségéből. Ugyanakkor – törékenysége és súlya miatt – a házhozszállítása nehézkes, nem tartozik a legnépszerűbb csomagolóanyagok közé.

 

Szeretnénk betétdíjas rendszert bevezetni a házhozszállításnál, hogy ezzel is csökkentsük a hulladékképződést. Milyen szabályoknak kell megfelelnünk?

A visszaváltható (betétdíjas) doboz valóban egy jó megoldás! Azzal azonban tisztában kell lenni, hogy ugyanazok a szabályok vonatkoznak ezekre az edényekre, mint a fehér edények tisztítására. Mivel igen magas az élelmiszerbiztonsági kockázat (nem tudni mennyire alaposan mosta el a fogyasztó), ezért fertőtleníteni kell őket, mielőtt újra étel kerülne beléjük. A vendéglátóhelynek igazolnia kell, hogy a tisztítási, fertőtlenítési rendszere megfelelő-e. Külön odafigyelést igényel a sérült, karcolt doboz, mert ott fokozottan fennáll a kórokozók bejutásának veszélye. Ezenkívül a futárnak a visszahozott dobozt külön tárolóhelyen kellene visszaszállítania, mivel nem kerülhet egy helyre a tiszta edényekkel. Komoly odafigyelést igényel és megnehezíti a logisztikát is. A másik probléma, hogy a fogyasztók nem mindig küldik vissza az edényeket (a környezettudatosság sajnos még nem mindenkinél szempont). Portland-ben léteznek már olyan ételkiadó buszok (food truck-ek), ahol standardizált – bilétás – dobozokban adják az ételt, amit aztán egy központi helyen, a szabályoknak megfelelően elmosnak és végül, a bilétának köszönhetően, a fogyasztó a saját edényét kapja vissza.

 

Milyen funkciókat lát el a csomagolás?

A csomagolás sok mindentől megvédi az élelmiszert (pl. kórokozóktól) és ezáltal a fogyasztó egészségét is. Emellett fontos információkat hordoz (alapanyagok, összetétel, tápanyagtartalom, allergének stb.) és marketing értéke is van.
A melegétel házhozszállításnál különösen fontos, hogy hőtartó legyen a doboz és az is előny, ha nem törékeny. Mindenképp olyan csomagolóanyagot kell választani, ami megfelel az élelmiszerbiztonság szempontjainak (pl. nem oldódik ki belőle semmilyen káros anyag). Ennek érdekében minden esetben ellenőrizni kell a beszállítót és kérni az ezt igazoló dokumentumokat.

 

A műanyagból valóban kioldódhatnak káros anyagok?

Igen, bár csak kis mennyiségben és bizonyos körülmények (pl. magas hőmérséklet) hatására. Veszélyük, hogy felhalmozódásuk a szervezetben láthatatlan folyamat. (A XIX. században, az ékszanyugati-átjáró keresésekor olyan konzervételeket ettek a tengerészek, amiből ólom oldódott ki, ami végül bizonyíthatóan a halálukat okozta.) Az ételkiszállításnál gyakran alkalmazott polisztirol habszivacs csomagolóanyag használata azért nem javasolt, mert rákkeltő sztirolt bocsáthat az ételbe. A kioldódás az idővel és a hőmérséklettel is összefügg. Ezért kell minél hamarabb felhasználni a műanyagba csomagolt termékeket (pl. 40 fokos melegben az 1 napra az autóban felejtett PET palackban lévő folyadékot már ne igyuk meg!). Az edényeket laboratóriumokban általában 45 fokon, 10 napon keresztül vizsgálják. Az összkioldódási határérték: 10 mg/dm2 Fontos, hogy a vendéglátóhely tájékoztassa a beszállítót – az edény gyártóját – arról, hogy milyen célra kívánják majd felhasználni. Savas termékekhez, alkoholos italokhoz külön be kell vizsgáltatni. Ha igazolni tudja a gyártó a megfelelést, akkor azokat az edényeket nyugodtan lehet használni.

 

Van kötelező jelölés a műanyag dobozokon?

A műanyagnak 7 típusa van (PET – 1, HDPE – 2, PVC – 3, LDPE – 4, PP – 5, PS – 6 és egyéb – 7), de a feltűntetésüket sem az EU-s, sem a magyar jogszabályok nem teszik kötelezővé. Ezek úgynevezett tanúsító jelölések, de nem áll mögötte tanúsító szervezet. Ugyanakkor, aki rátette a jelölést a dobozra, az felelős érte, tehát számonkérhető rajta. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a gyártó addig nem fog jelölt dobozt előállítani, amíg a vásárlója ezt nem követeli meg. Újrahasznosított alapanyagból készülhet ételszállító doboz? Nem jellemző, mivel az élelmiszeripar egészségügyi, élemiszerbiztonsági és higiéniai előírásai rendkívül szigorúak. A műanyag és a papír az újrahasznosítás során általában rosszabb minőségű termékként születik újjá (pl. papírlapból WC papír lesz). Az üveg az egyetlen olyan anyagfajta, amely nem veszít a minőségéből.

 

Az élelmiszerrel szennyezett anyagot bele lehet tenni a szelektív gyűjtőbe (pl. fesztiválon)?

Némi ételmaradék nem okoz gondot. A műanyagnak sok fajtája van, de ezek közül csak a fólia és a PET palack újrahasznosítható, a többi égetőbe kerül és energetikailag hasznosul.

 

Mit jelent a “biológiailag lebomló” kifejezés?

A bomlás során elengedhetetlen a folyamatot elindító mikoroorganizmusok jelenléte. Ahhoz, hogy a műanyag egyáltalán képes legyen lebomlani (apró részeire bomlani, biodegradálódni) szervesen lebomló anyagokat kellett beépíteni – keményítő láncokat, acetát vegyületeket – a műanyag molekulákba, így a baktériumok már el tudják kezdeni a lebontásukat. A biológiai lebomlást szerves környezetben, legkönnyebben komposztdombon lehet elérni. Jelenleg a piacon háromféle olyan műanyagkategória van, amely biológiai úton bomlik le. Ezek a technológiák a PLA (polilaktid), az oxidatív lebomlás (oxo-degradáció, oxigén hatására) és egy új technológia, amit mikrobiológiai lebomlásnak (mikrobiodegradációnak) hívunk.

 

Mit jelent a “komposztálható műanyag” kifejezés?

A szerves anyagokat – pl. kerti, illetve konyhai zöldhulladékot – tudjuk komposztálni. Az olyan alternatív csomagolóanyag, mint a PLA, ami kukoricakeményítőből készül, elméletileg megfelelő körülmények között komposztálható. Ezeket a körülményeket leginkább az ipari komposztálás tudja biztosítani, de a Felelős Gasztrohős és a Zöldövezet Társulás jelenleg is kísérletet folytat házi komposztálásukra.

 

Kiszállításnál milyen praktikus dolgokra érdemes odafigyelni?

Kiszállításnál leginkább a súly számít: a fém tárolóedény nehéz, ezért a kiszállítása is drágább, mint például a műanyagból vagy papírból készülteké. Az üveg is nehéz, ráadásul törékenysége miatt nem szeretik a futárok. Fontos, hogy az edények egymásba illeszthetőek legyenek (pl. a poharak), így kisebb helyet foglalnak. Ne legyen borulékony, a teteje pedig stabilan rögzíthető legyen. A legegyszerűbb és környezetbarátabb persze a zöldségek kiszállítása, ami nem igényel csomagolást.