ÉLELMISZER-KILOMÉTEREK

Jelenleg egy átlagos étel 1000 km-t tesz meg, mire a tányérunkra kerül (pl. egzotikus termékek, paradicsom télen, olivaolaj, stb). A szállítással rengeteg kőolajat használunk el, ráadásul az ilyen terméket nagyon be kell csomagolni, hogy ne romoljanak meg, ami felesleges hulladékot termel. Ezért környezetbarát az, ha inkább szezonális, közeli alapanyagokat használ az étterem, ami nem utazik annyit.

HÚS- ÉS TEJTERMÉK FOGYASZTÁS

A klímaváltozásért felelős üvegházhatású gázok (pl. széndioxid, metán) közel ⅓-a az élelmezésből származik. Egy vágásra tenyésztett állat felnevelése igen energiaigényes: a táplálékát hatalmas földterületeken termelik meg, olyanokon, amin emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszert is lehetne termelni. A világ növekvő húsigénye miatt gyakran esőerdőket irtanak ki és vonnak termelés alá. A nagy állattelepeken az állatokat méltatlan körülmények között tartják. Ezekre a telepekre nem lenne szükség, ha mindenki kicsit visszavenne a húsfogyasztásából.

Bio termékek

A mezőgazdasági területek hozamának növeléséhez gyakran műtrágyát használnak. A műtrágya sajnos nem bomlik le teljesen a földben, és az a mennyiség, amit a növények nem tudtak felhasználni a vizeken keresztül a tengerekbe jut, ahol viszont megváltoztatja a víz ph szintjét. A megváltozott körülmény káros számos vízi élőlényre: pusztulnak a halak, a rákok, ráadásul a korallzátonyok 20%-ka is eltűnt az elmúlt 20 évben. Ezért magunkkal és a természettel is jót teszünk, ha bio élelmiszert választunk.

Élelmiszer-hulladék

Az élelem előállításához sok energia szükséges, az élelmiszer ⅓-a mégis a kukában végzi: a közép és magas jövedelmű régiókban a kereskedelem és fogyasztás szintjén megy kárba az élelmiszer nagy része (kb. 56%). Az étel elpazarlásának ráadásul etikai oldala is van: a Föld körülbelül 805 millió lakójának ellátását biztosítani lehetne a világszerte kidobott élelmiszer feléből. Magánembereknek is oda kell figyelnünk, hogy megegyük, amit megveszünk, mielőtt megromlik. A vendéglátóegység pedig azzal tehet az élelmiszer hulladék ellen, ha előre jól kikalkulálja a szükséges adag mennyiséget a és kínál kisebb adagot is annak, aki nem annyira éhes.

HULLADÉKCSÖKENTÉS ÉS -KEZELÉS

Egyes nyugat-európai kutatások szerint minden egyes éttermi látogató alkalmanként kb. 0,5 kg hulladékot termel. Ez természetesen nem csak a szalvéta és a maradék étel, hanem legfőképpen az elkészítés során felhasznált és elhasznált melléktermékek (pl. használt olaj, zöldségpucolás maradékai, hús levágott részei stb.) és csomagolóanyagok súlya. A szelektív hulladékgyűjtésnél (papír, műanyag, aluminium, üveg) ezért egy lépéssel fontosabb a megelőzés: például a nagy kiszerelésű vagy betétdíjas termékek előnyben részesítése, vagy a PET palackok és egyéb egyszer használatos csomagolások likvidálása a kínálatból.

Higiénia

A takarítás után vegyszerek maradhatnak a levegőben, az ételeinkben vagy az italainkban. Szerencsére ezek nagy része nem életveszélyes, de gyengítheti immunrendszerünket és van, hogy hatását csak később érezteti. Nem beszélve azok káros hatásáról a környezetünkre! Ezért fontos, hogy – ott, ahol a szabályok megengedik – környezetbarát tisztítószert használjunk otthon és a vendéglátóhelyeken. Érdemes ügyelni a megfelelő adagolásra is: az előírt mennyiséget semmi esetre se lépjük túl!

TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS ÉS SZEMLÉLETFORMÁLÁS

Néhány évvel ezelőtt talán még megkérdőjelezhető volt, hogy a vendéglátóhelyeknek megtérül-e a felelős működés. Ma már azonban egyértelmű, hogy a helyi, szezonális és minimális vegyszertartalmú élelmiszerek iránt egyre nagyobb a kereslet – ezeket pedig az emberek nem csak otthon, hanem az éttermekben is keresik. A vendégek ráadásul egyre tudatosabbak és odafigyelnek rá, hogy hol költik el a pénzüket: a Fenntartható Vendéglátóhely minősítés segít nekik abban, hogy megtalálják a valóban felelős éttermeket, kávézókat, catering cégeket.